Lágymányosi Tüskecsarnok, Budapest

Lágymányosi Tüskecsarnok, Budapest


A Tüskecsarnokot eredetileg 1998-ban kezdték építeni, a tervezett budapesti világkiállításra, a Lázár Antal és Magyar Péter által vezetett A&D Stúdió tervei alapján, de a beruházást később leállították. A kormány 2012 márciusában döntött arról, hogy befejezi a félkészen álló létesítményt, a Nemzeti Sportközpontok pedig 2012 áprilisában kötött szerződést a tervezővel. A kormány 2013-ban kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást. A kivitelezési munkákat a SWP konzorcium végezte.



Funkció:                       Aréna, Sportcsarnok
Építész tervezők:          Lázár Antal DLA, dr. Magyar Péter (A&D Stúdió)
Munkatársak:               Álmos Csaba, Batta Miklós, Sill László, Sükösd Zoltán, Vavrik Ferenc
Kivitelezők:                  SWP konzorcium
Tervezés éve:               1996.
Épült:                            1998-2014.
Küzdőtér alapterülete: 2500 m2
Parkolás:                       kétszintes mélygarázs 435 személygépkocsi férőhellyel
Szintszám:                    4 (2 szint alagsor+földszint+ emelet)
Kapacitás:                     2028 néző (jégkorong, kézilabda)
                                     1.000 néző (box, show)
Cím:                              1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 7. (Bejárat: a Hevesy György út felől)
GPS koordináta:           N 47°28’17.71”  E 19°03’28.12”
Web oldal:                    http://tuskecsarnok.hu



A Tüskecsarnokot eredetileg 1993-ban kezdték építeni, a tervezett budapesti világkiállításra, a Lázár Antal és Magyar Péter által vezetett A&D Stúdió tervei alapján, de a beruházást később leállították. A kormány 2012 márciusában döntött arról, hogy befejezi a félkészen álló létesítményt, a Nemzeti Sportközpontok pedig 2012 áprilisában kötött szerződést a tervezővel. A kormány 2013-ban kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást. A kivitelezési munkákat a SWP konzorcium végezte. „Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy eltüntessük Budapest egyik szégyenfoltját, és befejezzük azt a Tüskecsarnokot, amely több mint másfél évtizedig félkészen állt. Azoknak építjük, akik egy XXI. századi fővároshoz méltó körülmények között szeretnének kikapcsolódni, legyen szó akár sportolásról, akár kultúráról” – mondta 2013-ban a beruházásért felelős Vígh László a közbeszerzési eljárás lezárultakor.
Előzmények: A történet még az 1996-os szépreményű EXPO világkiállítás előkészítéseinek időszakára nyúlik vissza, amikor az érintett területrészre kiírt pályázatok egy szabadtéri színpadról, két kiállítási csarnokról, térszín alatti parkoló kialakításáról szóltak. Az A&D Stúdió Kft. az EXPO előhasznosítású sportlétesítmények tervezési jogát nyílt, titkos, építészeti pályázaton nyerte el. Terveik alapján a kivitelezés elkezdődött, a sportcsarnok és az edzőtermek szerkezetei megvalósultak, az uszoda és a szabadtéri színpad alapozásának földmunkáira, és az alapok részleges megépítésére is sor került. Anyagi forráshiányra hivatkozva az akkori kormányzat a világkiállítás rendezésének lemondása mellett döntött, s logikusan az építkezés leállításáról. Az eltelt 16 év során voltak ideiglenes kísérletek az épületek hasznosítására, de ezek során a tényleges használatbavétel érdekében semmilyen fejlesztés nem történt. A Tüskecsarnok mellett egy nagymedencés uszoda építéséről döntött a kormány – jelentette be Vígh László kormánybiztos és Giró-Szász András kormányszóvivő. A beruházással Magyarország legmodernebb és csaknem húsz sportág befogadására alkalmas sportkomplexuma jön létre. „A két létesítmény a XI. kerület, Dél-Buda, sőt az egész főváros számára hiánypótló lesz, hallgatók, diákok, szabadidős sportolók és élversenyzők is használhatják majd. Az elmúlt hónapokban a sportági szakszövetségekkel és az egyetemi, főiskola sportélet képviselőivel egyeztettünk a beruházásokról, az igényeiket, kéréseiket beépítettük a tervekbe” – hangsúlyozta a kormánybiztos, és hozzátette: minden egyes sportra fordított forint kétszeresen-háromszorosan megtérül. Az első tervek szerint szinte teljesen földborítású lett volna a csarnok, ám költségcsökkentés céljából ez némiképp módosult: a csarnok fémtetőt kapott, amelynek közepére kerültek a névadó, egyenként hat méter magas üvegpiramisok – ez a 84 felülvilágító elem enged természetes fényt a csarnokba.

A sportcsarnok küzdőtere 4 méterrel fekszik a talajszint alatt. 2028 fix férőhely épült, ám koncertekhez, vagy egy boxmeccshez a küzdőtéren még további 1000 mobil ülőhely is létesíthető. Az alsóbb terekben kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek, raktárak. A 97×65 méteres, ellipszis alakú tetőszerkezet az épület műszaki érdekességének számít. A különleges tervezést és precíz kivitelezést igénylő “háló” két irányban hajlított tartók összemetsződéséből alakult ki. Erre korcolt fémlemezfedést raktak, a tetőszerkezet alá feszített ponyva álmennyezet került volna. A térrács ívtartói egymásra merőlegesek, rácsos szerkezetet adnak ki. Körben kettős oszlopsor támasztja alá a szerkezetet, középpontjában opeion helyett a 42×18 méter területű felülvilágító piramiscsoporttal.
Forrás: Tervlap,  A&D Stúdió






Galériában látható fotóimat 2016. március 25-én készítettem. 
Copyright © ifj. Lőrincz Ferenc – Minden jog fenntartva! All rights reserved!