Fotózás alapfogalmai


ezen az oldalamon a fotózás alapfogalmait megpróbálom röviden összefoglalni a digitális fényképezés során felmerülő kifejezéseket és fogalmakat, rövid magyarázattal.


A    B    C    D    E    F    G   H    I    J    K    L    M    N    O    P    Q    R    S   T    U   V  W   X   Y   Z


A


ACTUAL PIXELS: (VALÓS MÉRET)
A legtöbb képfeldolgozó program, így például a Photoshop is, a képek méretét nem a felbontása alapján,hanem a pixelekben megadott kiterjedése alapján kezeli. Így a 100% nagyítás a programban nem a nyomtatási méretet jelenti, hanem azt, amikor a kép egy pixele pontosan egy monitor képpontnak felel meg.

ADOBE:
Amerikai székhelyű szoftvercég, amely elsősorban a PostScript lapleírónyelv kifejlesztésének és elterjedésének köszönheti, hogy már a világ 5 legnagyobb szoftvercége közül az egyik. Elsősorban a digitális képfeldolgozás és kiadványszerkesztés terén fejlesztenek szoftvereket.

AEB:
Automatikusan többféle expozíciójú felvételt készít sorozatban a témáról, a fényméréssel meghatározott megvilágítási értékből kiindulva. A felvételek száma és az exponálási idők eltérése beállítható.

AF-KERET:
Az autofókusz keret a kereső közepén látható jelzés, ami azt a területet jelöli a képmezőn, ahol a rendszer az automata élességállítást végzi.

AF-RENDSZER:
Az autofókusz rendszer magába foglalja a szuperérzékeny élességállítási mérőmodult, a fényképezőgép mikroprocesszorát, a teljesen elektronizált kapcsolatot az objektív és a fényképezőgép váza között, és az objektívbe integrált AF motort.

AI SERVO AF:
AI Servo AF üzemmódban az élességállítás igyekszik a mozgó tárgyakat követni. A zárkioldás nem várakozik az automatikus élességállítás befejezésére.

 AIRBRUSH: (SZÓRÓPISZTOLY)
A digitális képfeldolgozó és festőprogramokban elterjedt eszköz, ami a hagyományos szórópisztoly működését utánozza. Általában beállítható a festékszórás területe és a szórt festék nyomása.

ALEXPOZÍCIÓ:
A fotónyersanyag túl kevés fényt kapott. Az optimálisnál kisebb expozíció, amely már a képeredmény észrevehető romlását eredményezi.

ALFACSATORNA: (ALPHA CHANNEL)
A képfeldolgozó programok a képekhez tartozó színinformációkat színcsatornákon tárolják. Az ezeken felül tárolt csatornákat összefoglaló néven alfacsatornáknak, más néven maszkoknak hívjuk. A csatornák önmagukban szürkeárnyalatos képként jelennek meg – CMYK képek esetében ez megegyezik a színkivonatokkal (plate). Alfacsatornán tárolhatunk maszkot, amit a programok kiválasztásként értelmezhetnek, de tárolhatunk az átlátszóságra vonatkozó információkat is. Ebben az esetben az alfacsatorna fehér részein a kép látszik, a fekete részeken teljesen átlátszó, a köztes szürkeárnyalatoknál pedig arányosan részben átlátszó. Alfacsatorna szolgál a direktszín-kivonatok tárolására is, amelyek a nyomdai kísérőszíneket határozzák meg. Alfacsatornát menthetünk Photoshop,TIFF, DCS 2.0, PNG, Pixar vagy TGA fájlformátumokba.

ALIGN: (IGAZÍTÁS)
Parancs vagy beállítás különböző rajzi elemek, rétegek vagy objektumok egymáshoz igazítására. Leggyakrabban hatféle rendezési lehetőségünk van: az elemek bal széle, jobb széle, függőleges középtengelye, teteje, alja vagy vízszintes középtengelye illeszkedhet egymáshoz. A parancs jellegénél fogva csak akkor aktív, ha legalább két elemet kijelöltünk.

ÁLLANDÓ FÉNY:
Folyamatosan világító fényforrások fénye. A kifejezést a vaku rövid idejű felvillanásától való megkülönböztetésre használjuk.

ÁLLVÁNY:
Minden olyan esetben ajánlott használni, ha fennáll a berázkódás veszélye. Ez különösen vonatkozik a teleobjektívekkel készülő felvételekre.

ANCHOR POINT: (CSOMÓPONT)
A vektoros ábrázolásban legelterjedtebb leírásmódban (Bézier-görbék) a görbék szakaszokból és csomópontokból állnak. Minden szakaszhoz tartozik két csomópont, amelyek a szomszédos szakaszok csomópontjai is egyben. Ezek a pontok nyomtatásban nem látszanak, csak a képernyőn.

ANTI-ALIAS: (ÉLFINOMÍTÁS)
Ez az eljárás viszonylag kis felbontású képernyőkön javítja az éles, ferde vagy ívelt vonalak megjelenítését. A pixelekből felépülő képek négyzet alakú képpontokból állnak, és ha a felbontás nem kielégítően nagy, a négyszögek lépcsőzetességétől a ferde vagy görbe alakzatok széle „rágott”, recés lesz, ami meglehetősen zavaró. Az anti-aliasing segítségével a programok az ilyen kontúrokon azokat a pixeleket, amelyek csak részben vannak benne a kiválasztásban, arányosan áttetszően kezelik, így csökkentve a kontrasztot és finomítva az átmenetet.

APO:
Egy adott pontról az objektíven keresztül érkező, különböző hullámhosszú fénysugarak a fényérzékeny felületen szétszóródnak. Ennek kivédésére speciális, alacsony színszórású lencséket alkalmaznak, elsősorban a teleobjektíveknél. Az ilyen tökéletes színvisszaadású objektíveket LD, ED ill. APO (=apokromatikus) jelzésekkel jelölik.

APS: (ADVANCED PHOTO SYSTEM)
1996-ban bemutatott rendszer, melynél a hordozó filmrétegen mágnescsík található, amin rögzítik a felvételi- és laborinfomációkat. Előnyei a kisméretű kamerák és a variálható képformátumok.

ARRANGE: (RENDEZÉS)
Parancs vagy beállítás különböző rajzi elemek, rétegek vagy objektumok sorrendjének meghatározására. A programokban – kevés kivételtől eltekintve – két különböző objektum nem foglalhatja el ugyanazt a „szintet”, az egyiknek előrébb, a másiknak hátrébb kell lennie. Ha átfedés van köztük, minden esetben az előrébb lévő takarja a hátrébb lévőt. Ezt változtathatjuk meg a sorrendjük átrendezésével.

ASZFÉRIKUS LENCSE:
Üveglencse, mely javítja az objektív rajzolatát nagyobb rekesznyílásoknál. Felülete eltér a szabályos gömbalaktól.

AUTO PLAYBACK:
Az adathordozón lévő képek folyamatos (automatikus) visszajátszása.

AUTO POWER:
Beállítható, hogy a fényképezőgép kikapcsoljon-e magától, és ha igen, akkor mennyi idővel az utolsó művelet után.

AUTÓFÓKUSZ:
Egyes fényképezőgépeknek, diavetítőknek vagy nagyítógépeknek az a tulajdonsága, hogy a leképzett vagy kivetített képet egy érzékelő és vezérlő rendszer segítségével automatikusan élesre állítják.

AUTOMATA ÜZEMMÓD:
A megvilágítási automatika egyik formája, amikor is a rekesznyílást és a megvilágítási időt is a fényképezőgép állítja be automatikusan. A vakut is a gép adja a felvételhez.

ATM: (ADOBE TYPE MANAGER)
Az Adobe szoftvercég által gyártott szoftver a Type 1 típusú, PostScript rendszerű betűtípusok kezeléséhez, megjelenítéséhez, nyomtatásához elengedhetetlen. Kiegészítő szolgáltatásként a betűtípusok csoportosítását, munka közbeni ki- és bekapcsolását, próbanyomtatását is elvégezhetjük vele.

ÁTLAGOLÓ (INTEGRÁLÓ) FÉNYMÉRÉS:
A TTL rendszerű fénymérés legegyszerűbb módja. A fénymérő átlagot képez a kép egész felületének világosságértékeiből. Nagy fény-árnyék ellentéteket mutató témáknál gyakran hibás mérési eredményt ad.

ÁTLÁTSZÓSÁG: (TRANSPARENCY/OPACITY)
Elsősorban képfeldolgozó programokban használt tulajdonság, megadja a kép egyes részeinek átlátszóságát. Ez az átlátszóság lehet akár részleges is, azaz csak áttetszőség, ilyenkor az áttetsző rész és a háttér együtt alakítják ki a kapott végeredményt. Sajnos a kiadványszerkesztő programok közül jelenleg csak az Adobe InDesign 2.0 képes az átlátszóság kezelésére, a többi nem.

ÁTNÉZETI KERESŐ: (NEWTON KERESŐ)
Ez a fényképezőgép felső részébe épített kis optikai rendszer, távcső. Ezen keresztülnézve ellenőrizhető a képkivágás.


B


BATCH: (KÖTEG)
Az automatikus feldolgozás megjelölése programokban és szkennereknél. Ezzel a móddal egyszerre több képet is kijelölhetünk és automatikusan egymás után beszkennelhetünk, illetve tetszőleges munkafolyamatot végrehajthatunk rajtuk.

BEÁLLÍTOTT (ABSZOLUT) ÉLESSÉG:
Az a (a film síkjától számított) távolság ahova az optikai élességet beállítottuk.

BEÉPÍTETT VAKU:
A gépbe épített vaku vezérlése automatikus, és a nem túl távoli és nem túl közeli témák megvilágítására alkalmas. A túl távoli témáknál nem elegendő a fényereje a megfelelő megvilágításhoz, a túl közeli témáknál az objektív leárnyékolhatja a vaku villanófényét. Kulcsszámuk általában 11-14.

BEMOZDULÁS: (FELVÉTELI)
Ez a képen látható jelenség a felvétel készítésekor alakulhat ki. Oka, hogy az exponálás közben a fényképezőgép vagy a téma elmozdul.

BERÁZÁS:
Exponálás közben a fényképezőgép bemozdul, és a kép életlen, elmosódott lesz. Rövidebb megvilágítási idővel vagy állvány használatával küszöbölhető ki.

BETŰTÍPUS: (FONT)
A betűtípus azonos stílusban készült betűk, számok és írásjelek összessége (például Garamond). Ezen belül különböztetünk meg különböző stílusokat, mint kövér (bold) vagy kurzív (italic). A számítógépen minden stílushoz külön fontfájl tartozik, de a vektorgrafikus leírásmódnak köszönhetően egy font használható minden mérethez. A legszélesebb körben használt fontfájl-formátumok a TrueType, a PostScript nyelv alapjaira épülő Type1 és a kettő előnyeit ötvöző OpenType. A Type1 és a régebbi rendszereken az OpenType használatához szükséges az Adobe Type Manager (ATM) használata.

BÉLYEGKÉP: (THUMBNAIL)
Képfájlokhoz tartozó kisebb méretű és felbontású nézőkép, amelyet a programok gyorsabban meg tudnak jeleníteni, mintha a teljes adatállományt kellene feldolgozniuk. Egyes katalogizáló programok saját bélyegképet készítenek azokról a képekről is, amelyek formátuma nem teszi lehetővé a bélyegkép tárolását.

BÉZIER GÖRBE: (PATH)
A PostScript lapleíró nyelv alapja, ívek matematikai leírása, ahol a görbe szakait csomópontok és hozzájuk tartozó érintők határozzák meg. Az érintők iránya mellett a hosszuk is fontos a görbe kialakításában.

BIT:
Az információ legkisebb egysége, értéke 0 vagy 1 lehet. Nevét az angol binary digit (=kettes számrendszerbeli szám) kifejezésből kapta.

BIT MÉLYSÉG: (BIT DEPTH)
Lásd Színmélység

BITMAP:
1.) Pixeles képábrázolást alkalmazó fájl (formátum). Az ilyen képet felnagyítva mindig megjelennek a pixelek, a részletek recések, „rágottak” lesznek. 2.) Színmód; a program 1 bit adatot rendel egy képponthoz, így az vagy fekete vagy fehér lehet. Ilyen színmódban dolgoznak a faxok, sok hátránya miatt azonban képfeldolgozásra nem alkalmas.

BLEED:
Lásd Kifutó

BLENDE: (REKESZ)
Az objektíven található változtatható méretű nyílás, ami meghatározza az objektíven időegység alatt áthaladó és a fényérzékeny felületet megvilágító fénysugarak mennyiségét.

BLENDING: (ÖSSZHATÁSMÓD)
Képfeldolgozó programokban két vagy több réteg együttese valamely különleges hatás elérésére. Megtaláljuk itt a hagyományos fényképészeti eljárásokat és a digitális effekteket.

BLOOMING: (TÚLFOLYÁS)
A videokamerákban és digitális fényképezőgépekben tapasztalható jelenség, amikor a CCD érzékelő egy részét túl sok fény éri. A hagyományos túlexponált képpel szemben itt a környező részekre is kihat a túl sok fény és a terület színe is megváltozik.

BLUR: (ÉLETLENÍTÉS)
A különböző homályos szűrőkön át készített fényképek digitális előállítására alkalmas metódus. Az eljárás során a képpontok színét a környezetük átlagával helyettesítik – minél homályosabb képet akarunk, annál nagyobb körben átlagolva. Képfeldolgozó programokban egyéb hatások elérésére – például mesterséges árnyékok elmosódott széleinek előállítására – is használják.

BMP (WINDOWS BITMAP)
Pixeles képfájl-formátum, a Microsoft fejlesztése, a Windows belső képformátuma, ezért a legtöbb Windows alatt futó program képes értelmezni és felhasználni. Veszteségmentes tömörített változata az RLE. Előnye, hogy 1-24 bit színmélységig minden tárolható benne és Windows környezetben univerzális. Hátránya, hogy nem támogatja a CMYK színábrázolást és a kísérő információk (vágógörbék, alfacsatornák) használatát, ezért nyomdai felhasználásra nem alkalmas.

BOTÁLLVÁNY: (MONOPOD)
Könnyű és praktikus állvány, nem rögzített helyről történő fotózáshoz. Az így kitámasztott fényképezőgép hosszabb ideig tartható meg berázkódás nélkül, mint kézből.

BRIGHTNESS: (FÉNYERŐ)
A színek egyik alaptulajdonsága a HSB rendszer szerint, a színezet és a telítettség mellett. A programokban az értéke legtöbbször 0 (fekete) és 255 (fehér) között változik.

BRUSH: (ECSET)
A digitális képfeldolgozó és festőprogramokban elterjedt eszköz, ami a hagyományos ecset működését utánozza. Általában beállítható az ecset mérete, alakja és a festék átlátszósága. Általánosabb értelemben használják a Brush megnevezést minden olyan eszközre a programon belül, amely az egér segítségével közvetlenül képes hatni a képre.

B&W: (BLACK AND WHITE)
Fekete-fehér, az angol Black & White rövidítésből. Sokszor az 1 bit színmélységű, csak fekete és fehér képpontokat tartalmazó képek jelölésére használják, megkülönböztetve a szürkeárnyalatostól.

BUFFER:
Lásd Puffer

BURST:
Sorozatfelvétel digitális fényképezőgéppel. Egyes típusok képesek rá, hogy amíg az exponáló gombot lenyomva tartjuk, gyors egymásutánban készítsenek felvételeket. A képek számának a rendelkezésre álló operatív memória szab határt.

BYTE:
Az információmennyiség mértékegysége; 1 byte = 8 bit. 1 byte-on 256 különböző számérték ábrázolható (0-255), így alkalmas például a szürkeárnyalatos képek, illetve a színes képek színösszetevőinek jellemzésére. Képábrázolás 8 biten (szürkeárnyalatos) és 1 biten (fekete-fehér bitmap)


C


CCD:
A digitális fényképezőgép lényege, hogy a fény az objektíven keresztül nem fényérzékeny filmre, hanem egy CCD-nek nevezett fényérzékeny felületre kerül. A CCD és az ehhez kapcsolódó technika érzékelik a fény erősségét, színezetét, azokat elektromos jelekké alakítják, ebből pedig a számítógép számára értelmezhető képet hoznak létre, ill. tárolnak el a memóriában.

CMOS:
A digitális fényképezőgép lényege, hogy a fény az objektíven keresztül nem fényérzékeny filmre, hanem egy CMOS-nek nevezett fényérzékeny felületre kerül. A CMOS és az ehhez kapcsolódó technika érzékelik a fény erősségét, színezetét, azokat elektromos jelekké alakítják, ebből pedig a számítógép számára értelmezhető képet hoznak létre, ill. tárolnak el a memóriában. Kevésbé elterjedt, mint a

COMPACT FLASH: (CF)
Kisméretű, 3 mm (Type I) ill. 5 mm vastagságú (Type II), adathordozó kártyák digitális fényképezőgépekben, melyeket különböző kapacitással gyártanak, több GB-ig terjedően.

CUSTOM WB:
Egy már elkészült kép színeinek átlagát tekinti a fehéregyensúly alapjának. Legcélszerűbb ehhez egy fehér vagy szürke felületet fényképezni.


D


DERÍTŐ VAKUZÁS:
A vakut nappali fénynél arra használjuk, hogy a téma árnyékos részletei is megfelelő világítást kapjanak, és megfelelő részletgazdagságban jelenjenek meg a felvételen.

DIAPORÁMA VETÍTÉS:
Diaporáma vetítés alkalmával általában két vagy több diavetítővel egyetlen vászonra vetítik a képeket, amelyeket az úgynevezett úsztatásos technikával egymásra montíroznak. A diaporáma egyik nagy előnye a hagyományos diasorozat vetítésével szemben, hogy ez a technika kiküszöböli a képváltáskor fellépő vetítővászon-elsötétülést, ami a képsorozat megértését mindig zavarja. Ehelyett az egyik kép fokozatosan elhalványodik, miközben a következő kép fokozatosan világosodik ki. Az egymás utáni képek többféle módon is egymáshoz illeszthetőek, például áttűnéssel, bevetítéssel, bevillanással, villogtatással vagy lassú váltással. Attól függően, hogy a fentiek közül melyik technikát alkalmazzák, különböző képmontázsok jönnek létre. A diaporáma azonban nem csupán képek vetítését jelenti, hiszen a vetítés alatt zene vagy szöveg – vagy akár a kettő kombinációja – is segíti a nézőt a látvány megértésében.

DIGITÁLIS ZOOM:
A digitális zoom használatakor a rendszer a lehetséges pixelszámnak csak egy részét használja. Azonos gyújtótávolság mellett “kevesebbet látunk” a témából, ami kép hatásában megfelel egy hosszabb gyújtótávolságú objektívének. Az erősebben kinagyított motívum felbontása gyengébb lesz a szokásosnál.

DIGITÁLIS FOTÓLABOR:
Digitális adathordozóról szabványos fotóeljárással fényképnagyításokat készítő berendezés.

DSLR: (DIGITAL SINGLE LENS REFLEX)
Digitális tükörreflexes fényképezőgép.


E


ED:
Egy adott pontról az objektíven keresztül érkező, különböző hullámhosszú fénysugarak a fényérzékeny felületen szétszóródnak. Ennek kivédésére speciális, alacsony színszórású lencséket alkalmaznak, elsősorban a teleobjektíveknél. Az ilyen tökéletes színvisszaadású objektíveket LD, ED ill. APO jelzésekkel jelölik.

EGYLÁBÚ ÁLLVÁNY: (MONOPOD)
Könnyű és praktikus állvány, nem rögzített helyről történő fotózáshoz. Az így kitámasztott fényképezőgép hosszabb ideig tartható meg berázkódás nélkül, mint kézből.

ELLENFÉNY:
A fényképezés tárgya mögött lévő fényforrásból eredő világítás.

ELŐTÉTLENCSE:
A makró előtétlencse az szűrőmenetre helyezhető, és hatására csökken az objektív legkisebb távolsága, azaz a fotós közelebb kerülhet a témához, ami nagyobb leképezést eredményez. Elviekben az objektív fényerejét nem csökkenti, de hátránya az optikai teljesítmény romlása.

EXPOZÍCIÓ:
A felvétel készítésekor a fényérzékeny felületet érő fénymennyiségre utaló kifejezés, melynek mértékét expozíciós adatokkal jellemezhetünk. Ilyenek a megvilágító fény erőssége, a rekesznyílás, az expozíciós idő, a fényérték.

EXPOZÍCIÓKORREKCIÓ:
A fényképezőgép által mért adatok alapján automatikusan beállított rekesz és expozíciós idő manuális utána állítása.

EXPOZÍCIÓVEZÉRLÉS:
A tükörreflexes gépeknél különböző expozíciós programok segítik a helyes expozíciót. A fotós a téma jellegétől függően választhat közülük, és a gép automatikusan beállítja a téma szempontjából ideális záridő-rekesz kombinációt.

EXTENDER KONVERTER:
A gépváz és az objektív közé helyezett optikai eszköz, mely megnöveli a teleobjektívek gyújtótávolságát. Két fő változata van: 1.4x, ami főleg zoom-objektívekre ajánlott és 2x, ami a nagyobb fix gyújtótávolságúakra. Mivel csak minőségi objektívekhez ajánlják, az egyszerűbbekkel nem is kompatibilisek.


F


FÉLSZŰRŐK: (ÁTMENETI SZŰRŐK)
A szűrőnek csak az egyik fele színezett, ami fokozatosan megy át teljesen színtelenbe. Elsősorban a felhők és az égbolt színei tehetők szebbé, drámaibbá velük.

FÉNYERŐ:
Az objektív legnagyobb rekesznyílása, ami a frontlencse mellett vagy a foglalaton szereplő adat. Általában a fókusztávolság adata is mellette áll, pl. 2,8/135.

FÉNYÉRZÉKENYSÉG:
A fotónyersanyagok és a fényérzékelő rendszerek jellemző adata, ami arról szolgáltat információt, hogy mennyi fény szükséges az optimális expozícióhoz. Mértékegysége az ISO-fok.

FEHÉREGYENSÚLY: (WHITE BALLANCE)
A színes fényképen ideális esetben a téma eredeti színei jelennek meg, azaz színhelyes a kapott kép. Ehhez szükség van a képrögzítő rendszer színérzékenységének és a megvilágító fény színösszetételének összehangolására, azaz megfelelő fehéregyensúly  beállítására.

FELBONTÁS:
A digitális gépeknél a valós felvétel pixelszámával jellemzik a felbontást.

FIZIKAI KÉPMÉRET:
A nyomtatott vagy a monitoron megjelenő kép hosszmértékegységekkel kifejezhető valódi mérete.

FIX FÓKUSZ:
Olyan objektív, amelynél az élesség fixen be van állítva egy közepes távolságra. Akkor lehet alkalmazni, ha az objektívnek nagy a mélységélessége.

FÓKUSZ:
Így nevezik az élességállítás távolságát, ill. az objektív gyújtótávolságát, bár ez nem korrekt szakkifejezés.

FÓKUSZPONT :
Egy elméleti pont, ahol a gyűjtőlencsén áthaladó, a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak összefutnak. Ideális lencse esetén a lencse felezősíkja és a fókuszpont távolsága a fókusztávolság.

FÓKUSZRÖGZÍTÉS:
Megakadályozza, hogy az autofókusz megváltoztassa a már beállított élességet a fényképezőgép elfordítása következtében.

FÓKUSZTÁVOLSÁG:
A végtelenre állított élességű objektív fókuszpontjának és az ún. második vagy filmoldali fősíkjának távolsága. A fényképezőgépeken a fókusztávolságra helyezik a filmet, az érzékelőt, az objektíveket fókusztávolságuk alapján jelölik meg és csoportosítják. A zoomobjektívek fókusztávolsága a beállításától függően változtatható, természetesen a konstrukciós határok között

FÓKUSZTÉNYEZŐ:
A cserélhető objektíves digitális gépeknél az a szám, amivel az objektív gyárilag megadott értékeit fel kell szoroznunk. A Canon EOS 450D fókusztényezője pl. 1,6, azaz egy 100mm-es objektív, ezeken a gépeken 160 mm-nek felel meg.


G


GÉPÁLLÁS – A téma és a fényképezőgép egymáshoz viszonyított helyzete.


H


HALSZEM OBJEKTÍVEK – Speciális nagylátószögű objektív, ami 180 fokos, vagy annál nagyobb látószöggel bír. Erős hordóalakú torzítása a képalkotás hatásos eszköze lehet.

HOSSZÚ IDŐSZINKRON – Rosszabb fényviszonyoknál célszerű vakut használni az előtér megvilágítására, és hosszabb megvilágítási időt választani, hogy a háttér is megfelelően legyen exponálva.


I


IDŐAUTOMATIKA – A megvilágítási automatika egyik formája, amikor is a rekeszérték manuálisan kerül beállításra, amihez a fényképezőgép automatikusan választja ki és állítja be a megvilágítás idejét.

IS (image stabilizer, IS) – Az objektívbe, vagy a gépvázba épített olyan mozgó optikai elem, ami kisebb berázkódás esetén elmozdul, és biztosítja, hogy éles felvételt készíthessünk hosszabb expozíciós idő esetén is. Stabil állványon ne használjuk.

ISO-ÉRTÉK – A film fényérzékenységét jelölő adat.


K


KÉP/S – A filmtovábbító motor sebességét jellemző adat. Sorozatfelvételnél maximálisan ennyi felvételt tudunk készíteni egy másodperc alatt.

KERESŐ – Az SLR fényképezőgép keresőjében látott kép pontosan azonos a rögzítésre kerülő felvétellel, és megmutatja a kép mélységélességének alakulását is.

KIÉRTÉKELŐ FÉNYMÉRÉS – A különböző helyeken mért fényértékek alapján számítja ki a fényképezőgép a megvilágítási értékeket (idő és rekesz), ahol is az egyes pontokon mért értékeket nagyságuk és fontosságuk alapján vesz figyelembe.

KISFORMÁTUMÚ GÉPEK – 24×36 mm-es képkockákból álló rollfilmre fényképező gépek.

KOMPAKT GÉPEK – Egyszerűen kezelhető, kevés beállítási lehetőséggel rendelkező fényképezőgépek.

KOMPOZÍCIÓ – A képelemek kapcsolata vagy egymásra hatása, valamint az, hogy mit és hogyan foglalunk a képbe.

KONTRASZT – Az erősen megvilágított és az árnyékban lévő részletek fényviszonyainak aránya. Az erős kontraszt nehezebb feladat elé állítja a felvétel készítőjét.

KÖRVAKU – Az objektívet körbefogó, speciális felépítésű vaku, közeli témák megfelelő megvilágítására.

KÖZÉPFORMÁTUMÚ GÉPEK – 6×4,5 cm, 6×6 cm, 6×7 cm, 6×8 cm vagy 6×9 cm-es képkockákból álló rollfilmre fényképező gépek, amikről a nagyobb filmméret miatt jóval nagyobb nagyítások készíthetők jó minőségben.

KÖZÉPRE SÚLYOZOTT FÉNYMÉRÉS – Ez a legelterjedtebb fénymérési mód, a gép ilyenkor csak a képmező középső részén méri a fényt, a többi rész egyáltalán nem, vagy csak kevéssé befolyásolja az expozíciót.

KÖZGYŰRŰK – Az objektív és a gépváz közé illesztve csökkentik a legkisebb tématávolságot. Az előtétlencséknél drágábbak, csökkentik a fényerőt, de torzításmentes képet adnak.

KROMATIKUS ABERRÁCIÓ – Egy adott pontról az objektíven keresztül érkező, különböző hullámhosszú fénysugarak a fényérzékeny felületen szétszóródnak. Ennek kivédésére speciális, alacsony színszórású lencséket alkalmaznak, elsősorban a teleobjektíveknél. Az ilyen tökéletes színvisszaadású objektíveket LD, ED ill. APO jelzésekkel jelölik.

KULCSSZÁM – A vakuk fényerejére jellemző mérőszám, melynek értéke a felvételi távolság (méterben) és az ahhoz tartozó rekesznyílás szorzatával egyenlő. Ha a kulcsszám 32, akkor 4 méteres tárgytávolságnál a szükséges blendenyílás f8

KÜLSŐ VAKU – Fényképezőgépre csatlakoztatható, nagyobb teljesítményű vaku, melynek fényérzékelője méri a tárgyról visszaverődő fényt és eszerint szabályozza a vaku villanást. Kulcsszáma általában 28-55 között van.


L


LCD KIJELZŐ – Folyadékkristályos kijelző, ami a fényképezőgép beállításait mutatja.

LD – Egy adott pontról az objektíven keresztül érkező, különböző hullámhosszú fénysugarak a fényérzékeny felületen szétszóródnak. Ennek kivédésére speciális, alacsony színszórású lencséket alkalmaznak, elsősorban a teleobjektíveknél. Az ilyen tökéletes színvisszaadású objektíveket LD, ED ill. APO jelzésekkel jelölik.


M


MAKROOBJEKTÍVEK – Közelképek készítésére kialakított objektívek, amik lehetővé teszik a nagyon közeli távolságra történő élesre állítást.

MANUÁLIS FÓKUSZ – Olyan objektív, melynél az élességet kézzel kell illetve lehet beállítani.

MÁSODIK REDŐNY SZINKRON – A zárszerkezet két redőnyből áll, amik közül az első az exponálás kezdetén, a második a végén működik. Természetesebbnek tűnő fénycsíkok látszanak a felvételen, ha a második redőny indulása előtti pillanatban villan a vaku, és viszonylag hosszú megvilágítási időt választunk.

MÁTRIX FÉNYMÉRÉS – Gyors, jó eredményt biztosító, korszerű fénymérési mód, mely során a képfelületet mérőmezőkre osztják, és ezek alapján számítja ki a gép az egész kép szempontjából ideális expozíciót.

MELEG SZÍNSZŰRŐ – barátságosabbá, melegebbé teszik a napsütésben készült tájképeket. Minél erősebb napsütésben fotózunk, annál erősebb meleg színszűrőt érdemes használni.

MÉLYSÉGÉLESSÉG – A felvételen élesen leképezett képelemek térbeli kiterjedése, azaz a tématávolság-tartomány, amelyen belül a kép elfogadhatóan éles.

MILC – Mirrorless Interchangeable Lens Camera, tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgép.

MŰSZAKI FÉNYKÉPEZŐGÉPEK – 9×12 cm-es síkfilmre dolgozó fényképezőgépek, melyek elsősorban a műtermi és műszaki felvételeknél alkalmazhatók jól.


N


NAGYLÁTÓSZÖGŰ OBJEKTÍVEK – A tárgyak viszonylagos méretét csökkentő objektívek. A látószög nagyobb, mint a normál objektívek esetében, így a képbe több tartalmat foglalhatunk bele. Különösen szűk helyeken, ill. tájképek fotózásánál tesznek jó szolgálatot.

NORMÁL OBJEKTÍVEK – Olyan objektívek, melyek látószöge gyakorlatilag azonos az emberi szem látószögével. Ez 35 mm-es kisfilmnél kb. 50 mm-es gyújtótávolságot jelent.


O


OBJEKTÍV – A tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer, mely több optikai lencséből épül fel. Egyes objektívekben tükrök is találhatók.

ONE SHOT AF – A programok közül (EOS) a legalapvetőbb. Az exponálás nem lehetséges addig, amíg az élesre állítás be nem fejeződött. Ha a kioldógombot félig lenyomva tartjuk, az élesség “befagy” az aktuális fókusztávolságra, s a kamera mozgatásakor sem állítódik el.

OPTIKAI KÉPSTABILIZÁTOR – Egyes objektívek és gépvázak része, ami segítségével korrigálható a fényképezőgép kismértékű megrezdüléséből adódó bemozdulásos életlenség. Használata különösen a hosszú gyújtótávolságú objektíveknél előnyös, illetve hosszú megvilágítási idő esetén.

OPTIKAI ZOOM – Az objektívek gyújtótávolságának változtatása elmozduló lencsetag segítségével, ami változtatja az érzékelőfelületre kirajzolt kép nagyságát.


P


PARALLIXIS-HIBA – Ha a keresőben nem az objektíven keresztül érzékelt képet látjuk (tükörreflexes gépek), hanem ún. “átnézeti keresője” van a fényképezőgépünknek, némiképp mást látunk, mint amit majd az exponálás rögzíteni fog. Ez a kis eltérés különösen a közeli felvételeknél jelenthet gondot – lemaradhatnak részletek, vagy oda nem illő elemek kerülnek a képre.

PERSPEKTÍVA – A sík felületű képen látható olyan információ, amely a téma térbeli kiterjedésére utal. A perspektívahatás erősségétől függ, hogy milyen mélységűnek érzékeli a szemlélő az adott valós teret a képen. Így a perspektíva alatt a felvétel különböző távolságú képelemeinek méretarányát értjük. A teleobjektívek közelebb hozzák, a nagylátószögű objektívek távolabb viszik egymástól a dolgokat.

PIXEL – Digitális képpont.

POLÁRSZŰRŐ – Speciális szűrő, melynek elforgatásával csökkenthető, vagy teljesen eltűntethető a zavaró tükröződő fény, amitől tisztább felvételt, telítettebb és mélyebb színeket, kékebb eget, kontrasztosabb felhőket kapunk. A fényerőt 1-2 blendével csökkenti. Autofókuszos gépeknél cirkuláris polárszűrőt kell használni.

PORTRÉ ÜZEMMÓD – Automata üzemmód, elsősorban portrék fotózására, ahol az automatika a lehető legnagyobb záridőt részesíti előnyben, a háttér összemosása miatt.

PRINT ORDER – Digitális gépeken a memóriakártyáról történő közvetlen nyomtatásnál lehetővé teszi a kép főbb jellemzőinek beállítását a fényképezőgéppel.

PROGRAMAUTOMATIKA – A megvilágítási automatika egyik formája, amikor is a rekesznyílást és a megvilágítási időt is a fényképezőgép állítja be automatikusan. A vaku használata manuálisan választható.

PROTECT – Digitális gépeken az egyes képeket itt lehet levédeni törlés ellen.


Q


QUALITY – Digitális gépeken a képformátum, a felbontás és tömörítés mértéke.


R


RAW-FORMÁTUM – Digitális fényképezőgépek számára kifejlesztett képformátum, ami változtatás nélkül rögzíti azokat az adatokat, és egyfajta nyers, digitális negatívként fogható fel, aminek színmélysége 36 bites és veszteségmentesen tömörítetten kerül eltárolásra.

REKESZ – Az objektíven található változtatható méretű nyílás, ami meghatározza az objektíven időegység alatt áthaladó és a fényérzékeny felületet megvilágító fénysugarak mennyiségét.

REKESZAUTOMATIKA – A megvilágítási automatika egyik formája, amikor is a megvilágítási idő manuálisan kerül beállításra, amihez a fénymérő adatai alapján a fényképezőgép automatikusan választja ki és állítja be a rekeszértéket.

RENDSZERVAKU – Olyan korszerű, általában mozgatható fejes vaku, aminek használatakor az exponálásnál a fényképezőgép érzékelője méri az objektíven keresztül beérkező fényt, ezzel jobb és biztosabb módon kiszámítva a megfelelő megvilágítást.

REVIEW – Digitális gépeken beállítható, hogy a felvétel elkészülte után automatikusan megjelenjen-e a kép a kijelzőn.


S


SKYLIGHT-SZŰRŐ – Kiszűri a zavaró UV sugárzást és kellemesebb színtónust ad a szabadtéri felvételeknél. Érdemes állandóan az objektíven hagyni, mert védi a lencsét a sérülésektől, a felvétel paramétereit pedig nem módosítja.

SLR-FÉNYKÉPEZŐGÉP – Az olyan fényképezőgépeket, amelyben exponáláskor egy felcsapódó tükör téríti a keresőbe az objektíven áthaladó képalkotó fénysugarakat, SLR, azaz egyaknás tükörreflexes fényképezőgépeknek nevezzük.

SLT – Single Lens Translucent. A féligáteresztő tükrös technológiájú fényképezőgépek jelölése.

SMART MEDIA – Kisméretű, 1mm-nél vékonyabb adathordozó kártyák digitális fényképezőgépekben, melyeket különböző kapacitással gyártanak.

SOROZATFELVÉTEL – A fényképezőgépek azon üzemmódja, amikor a kioldógomb folyamatos lenyomva tartása mellett a gép egymás után, azonos időközönként, felvételeket készít.

SPOT FÉNYMÉRÉS – Ennél az üzemmódnál csak a kereső közepén lévő képpontra mér fényt a fényképezőgép. Az adott pontot nagyon gondosan kell megválasztanunk, mert ellenkező esetben könnyen alul-, vagy felülexponált lehet a felvétel. Elsősorban táj- és makrofotózásnál alkalmazzák.

STROBOSZKÓP – Egyes vakutípusok üzemmódja, amikor adott frekvenciával többször villannak fel. Segítségével mozgásfázisok örökíthetők meg.

SZÍNCSATORNA – Egy adott képpont színének meghatározásához az egyes alapszínek értékeihez számokat rendelnek, ahol az egyik alapszín és annak értéke jelöl egy színcsatornát. Pl. RGB módban ezek az alapszínek a vörös, a zöld, a kék.
SZÍNHŐMÉRSÉKLET – A fény színösszetételére utaló adat, melynek mértékegysége a kelvin (K).

SZŰRŐK – Olyan – átlátszó, vagy színes – fényáteresztő optikai elemek, amelyek az objektívre helyezve megváltoztatják a fényképezőgépbe jutó fény minőségét.


T


TÁJKÉP ÜZEMMÓD – Automata üzemmód, elsősorban tájak fotózására, ahol az automatika a lehető leghosszabb záridőt és a szűk rekeszt részesíti előnyben, a nagy mélységélesség miatt.

TELEOBJEKTÍVEK – Kis látószögükkel nagyítják a tárgyakat. A rövid gyújtótávolságú teleobjektíveket, mint az EF 135 mm f/2,8 portrék készítésére használják, míg a hosszabbakat, mint az EF 400 mm f/2,8 sportfotókra.

TÖBBSZÖRÖS EXPONÁLÁS – Filmes fényképezőgép estében egy képkockára többször is exponálhatunk, de figyelnünk kell arra, hogy a többszörös exponálás többszörözi a film megvilágítását, amit kompenzálnunk kell (rövidebb idők, vagy szűkebb rekesz).

TTL KÉPALKOTÁS – Az SLR gépek előnye a TTL (Through The Lens), azaz objektíven keresztüli képalkotás, fénymérés és élességállítás, ahol közvetlenül a fényérzékeny felületet megvilágító fénysugarak térítődnek a felvétel előtt a keresőbe és a különböző mérőszenzorokba.


U


UTÁNHÚZÁS – Az után húzás vagy úsztatás annyit jelent, hogy a fényképezőgépet az exponálás alatt a mozgó tárggyal szinkronban mozgatjuk. Ezzel elérhető, hogy a háttér elmosódottá válik, a téma pedig éles marad.

UV-SZŰRŐ – Kiszűri a napfény szemmel nem látható, de a felvételt zavaró UV sugárzását. Érdemes állandóan az objektíven hagyni, mert védi a lencsét a sérülésektől, a felvétel paramétereit pedig nem módosítja.


V


VAKU – Olyan mesterséges fényforrás, ami exponáláskor igen röviden, de nagyon erős fénnyel felvillan.

VAKUSZINKRONIDŐ – Az a legrövidebb megvilágítási idő, amelynél a villanófény használata még problémamentes.


Z


ZOOMOBJEKTÍVEK – Olyan objektívek, melyek fókusztávolsága bizonyos határok között folyamatosan változtatható.

ZOOMOS ÚSZTATÁS EFFEKTUS – Hosszú megvilágítási idő mellett gyorsan változtatjuk a zoomoló gyűrűvel a fókusztávolságot (közelítés vagy távolítás), amitől érdekes hatású vonalak jelennek meg a felvételen.